A középosztály köszöni, nincs jól - Szirmai Márton Minimál,Szirmai Márton,Bartha Attila,Társadalomtudományi Központjának,Stiller Ákos,Kolosi Tamás,Keller Tamás, - kirscha Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kirscha.blog.xfree.hu
Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását.			Kirsch Attila 1954.12.26 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A középosztály köszöni, nincs jól

2014-01-22 19:46:03, szerda

	A középosztály köszöni, nincs jól Tény vagy érzéki csalódás a középosztály sokat emlegetett lecsúszása? Miközben a kormány a rezsiköltségek radikális csökkentésével igyekszik növelni a tömegek elégedettségét, sokan mégis egyre bizonytalanabbnak érzik a megélhetésüket. A Fidesz újrateremtette a középosztály fogalmát, de az adatok mégsem azt mutatják, hogy kormányzása alatt ez a réteg szélesebbé vált volna. Cikksorozatunk első részében arra keressük a választ, hogy kik alkotják a magyar középosztályt, és közülük ki az, akit valóban fenyeget az elszegényedés. Személyi asszisztens, irodavezető Kertész Álláshirdetés A középosztály is beszáll a megélhetési versenybe Szirmai Márton Minimál című filmjében. A szatirikus rövidfilm egyfajta valóságshow-ba ágyazva mutatja be, milyen spórolási módszerekkel próbál talpon maradni egy döglődő kisvállalkozás vezetője, egy munkanélküli pályakezdő, egy kirúgott egyetemi tanár és egy kisnyugdíjas. Kísérleteikkel szinte kivétel nélkül kudarcot vallanak, így a groteszk versenyből a takarékoskodásban évtizedes tapasztalatokkal rendelkező versenyző kerül ki győztesként. Szirmai Márton író-rendező egy ideje már dédelgette az ötletet, hogy filmre vigyen egy versenyt, ahol mindenki a túlélésért küzd. Elgondolását nem a mélyszegénységben élők, hanem a középosztály közegében valósította meg, hogy hitelesebben tudjon szólni, és a nézők is könnyebben magukra ismerjenek. A Minimál szereplői fiktívek, de a történetek valósak. Az Eurostat tavaly decemberi adatai igazolják, hogy az utóbbi időben sokat emlegetett és talán saját bőrünkön is tapasztalt lecsúszás valódi: a magyar középosztály sérülékenysége nőtt az utóbbi években. Az EU 28 tagállama közül Magyarország a 6. legrosszabb helyzetben van a szegénység szempontjából: 2012-ben már a lakosság 32,4 százaléka volt kitéve szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának, míg 2008-ban még 28,2 százalék volt ez az arány. Ha a mérés pontosságában lehetnek is kétségeink, a tendenciában semmiképp. A régiónkban ezt figyelembe véve nincs ilyen kedvezőtlen helyzetben egyik ország sem. Lengyelországban az itthonival ellentétes tendencia figyelhető meg, ott stabilizálódik, erősödik a középosztály, Csehországban pedig annyira más a társadalom szerkezete, hogy az EU-tagállamok közül a legkisebb, mindössze 15 százalékos a szegénység és kirekesztettség fenyegetésében élők aránya. Eltart és megtart Mégis mielőtt tényként kezeljük, hogy Magyarországon a középosztály egy része a szegénység felé sodródik, érdemes definiálni ezt a réteget, meghatározni, ki mindenki tartozhat bele. Bartha Attila, az MTA Társadalomtudományi Központjának kutatója szerint három kritériumnak kell teljesülnie ahhoz, hogy valaki a középosztályba sorolhassa magát. Az első meghatározó elem magától értetődően az anyagi javak fogyasztása, illetve a jövedelmi- és vagyoni helyzet. Kérdéses, hogy az adott társadalom háztartási medián jövedelméhez vagy egy EU-s átlaghoz viszonyítjuk-e az anyagi helyzetet. (A medián jövedelem a legtipikusabb jövedelem, ugyanannyian keresnek az adott összeg fölött, mint amennyien alatta. A relatív szegénységi küszöböt ehhez mérten - a medián jövedelem 50-60 százalékában - szokták megadni - sa zerk.) A KSH 2011-es adatai szerint a háztartások fejenként átlagosan 990 ezer forintból éltek évente. A legszegényebb jövedelmi tized átlag 313 ezerből, a leggazdagabbak évi 2,3 millió forintból éltek bő két évvel ezelőtt. A nettó átlagkereset, amely 2013 első három negyedévében a 150 ezer forintot közelítette a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében, kevésbé ad képet a társadalom valós anyagi helyzetéről, mivel eleve feltételezi, hogy valakinek van munkája. Pedig a magyar családok jövedelmének markáns részét képezik a különböző szociális juttatások és a nyugdíj. Reálisabb képet adnak viszont a jövedelmi-vagyoni helyzetről az ún. deprivációs tényezők (lásd keretes írásunkat). A második változó, amely meghatározza a középosztályhoz való tartozást, egyfajta életforma, illetve habitus - mondja Bartha Attila. A középosztályba tartozó emberről feltételezhető, hogy érdekli a közélet, a politika, esetleg valamilyen civil tevékenységben is részt vesz. A középosztályra jellemző társasági szokások követése, a kultúrafogyasztás is fontos mutató, ha valakinek a társadalomban elfoglalt helyét vizsgáljuk. A harmadik kritérium a biztonságérzet: a középosztályba tartozó ember bizonyos mértékig hisz benne, hogy az anyagi helyzete nem fog valamilyen drámai külső hatás eredményeként hirtelen megváltozni. Tehát racionálisan optimista, bízik a jövőjében, uralja az életét: nem túlzó mértékben, de hiteleket is mer felvenni - véli Bartha Attila. Ez a biztonságérzet nem jellemző azokra, akik a középosztály alsó határán élnek, közülük sokan megtapasztalhatták, hogy munkahelyük elvesztése, betegség, válás vagy más sorscsapás miatt milyen könnyű a lecsúszók közé kerülni. A középosztálybeli létformához hozzátartozik az is, hogy van egyfajta kapcsolati háló az egyén körül, amely megtartó erejével képes a lecsúszás kockázatát enyhíteni. Deprivációs tényezők A deprivációs mutató a szegénységre és a hátrányos helyzetre vonatkozó indikátor. Az uniós statisztikákban az számít szegénynek, aki kilenc deprivációs tényező közül legalább három-néggyel rendelkezik. Ezek közé tartozik, hogy valaki tudja fűteni a lakását, képes elmenni nyaralni, nincs fizetési elmaradása, rendelkezik személyautóval, rendszeresen fogyaszt húst, van mosógépe, nem omlik össze, ha hirtelen nagyobb kiadása jelentkezik, van megtakarítása. A középosztály tehát többdimenziós kérdés: lehet, hogy valaki hirtelen meggazdagodik, de nem kerül automatikusan feljebb egy társadalmi osztállyal, mert nem rendelkezik az életforma kellékeivel, vagy nincs meg a jellemző kapcsolati hálója. Ennek az ellenkezője is igaz lehet azonban: ha valakinek hirtelen csökken a jövedelme, mert például elvesztette az állását, a középosztály közege még sokáig megtarthatja. Fotó: Stiller Ákos Ön melyik osztályba tartozik? A Tárki 2010-es Társadalmi riportjában megjelent Kikristályosodó társadalomszerkezet című tanulmány egészen konkrétan írja le a társadalmi osztályokat. Mint az alábbiakból kitűnik, Kolosi Tamás és Keller Tamás felosztásában a legmeghatározóbb a foglalkozás és a társadalmi státus. (A társadalmi státus indexet többféle változóból - jövedelem, vagyoni helyzet, lakáskörülmény - számolják ki.) Az elitbe tartoznak a közepes és nagyvállalkozók, valamint a szabadfoglalkozású értelmiségiek. A beosztott értelmiségiek és a felsővezetők közül csak azok kerülhetnek ebbe a csoportba, akiknek a társadalmi státus indexe a legfelsőbb decilisbe (tizedbe) tartozik. A felső középosztályba sorolják azokat a felsővezetőket, akiknek a társadalmi státus indexe a legfelső decilis alatt van. Ide tartoznak továbbá azok a középvezetők, egyéni vállalkozók és gazdálkodók, akiknek a társadalmi státus indexét a legfelsőbb deicilisben határozták meg. A beosztott értelmiségiek közül azok kerülhetnek ebbe a társadalmi csoportba, akiknek a társadalmi státus indexük a 6-9. decilisbe tartozik. A középosztályba azok a középvezetők, egyéni vállalkozók és gazdálkodók kerülnek, akiknek a legfelsőbb decilisnél rosszabb a társadalmi státus indexük. A beosztott értelmiségiek közül azokat vették ide, akik az 1-5. decilisbe tartoznak a társadalmi státusok alapján. Ebben a csoportban vannak az alsóvezetők és a többi szellemi (irodai) munkát végző személy. A szakmunkások közül azok kerülhetnek a középosztályba, akiknek a társadalmi státus indexük a három felső decilisbe esik. Azok a szakmunkások, akiknek ennél rosszabb a társadalmi státus indexük, már a következő réteg, a munkásosztály tagjai. Ide tartoznak azok a mezőgazdasági munkások és szakképzetlen munkások is, akiknek a társadalmi státusuk legalább a 4. tizedbe esik. A depriváltak osztályába azok a mezőgazdasági fizikai munkások és szakképzetlen munkások kerülnek, akik a társadalmi státus szempontjából az alsó 3 decilisben vannak. A felosztásból feltűnően hiányzik az inaktívak tömege. Az ő esetükben a Tárki-tanulmány szerzői az utolsó foglalkozást vették figyelembe, a társadalmi státus indexük meghatározásánál viszont a jelenlegi helyzetükből indulnak ki. És lőn középosztály Tudományosan tehát meghatározható, hogy ki mindenki tartozik a középosztályba, de a nyilvánosságban használt középosztály fogalom - amelynek a lecsúszásáról olyan sokat hallani - sok szempontból egy teremtett, fiktív közösséget takar. Fontos szerepe van a politikai indíttatású identitásképzésnek, amikor jön egy politikai szereplő, és kijelenti, hogy ezt vagy azt az osztályt képviseli. A 2000-es évektől, főként a Fidesz retorikája miatt, újra elkezdtek a közéletben osztályokról beszélni. A politikában megjelent egy olyan osztályfogalom, mint amilyen a rendszerváltás előtt a munkásosztály volt - ez nem volt más, mint azon emberek közössége, akiknek a nevében a hatalmat gyakorolják. A politikai kalkuláció abból indult ki, hogy ha a középosztálybelieknek osztálytudatot kölcsönöznek, és bizonyos tulajdonságokkal látják el őket, akkor azok elkezdenek hasonlóan viselkedni, hasonló módon gondolkodni - és szavazni. Akik középosztályban gondolkodtak, azoknak is az volt a motivációjuk, hogy minél nagyobb kört hasítsanak ki a társadalomból, szembeállítsák ezt a csoportot a másikkal, és kijelentsék, hogy ez a csoport a társadalom számára a leghasznosabb és egyébként a legnagyobb - és ők a nagyot képviselik. Fotó: Stiller Ákos Amellett, hogy a második Orbán-kormány a retorikában a széles középréteg jólétét állította piedesztálra, az utóbbi évek szimbolikus politikai döntései - például az szja-rendszer átalakítása, a végtörlesztés vagy a családi adókedvezmény - a már meglévő jövedelmi egyenlőtlenségek növekedését segítették elő. Az egykulcsos adórendszer melletti fő érv, hogy ne büntesse, aki többet keres és többet dolgozik, hanem ösztönözzön munkára. Ám amikor a statisztikusok foglalkozási osztály alapján vizsgálják az egyenlőtlenségek alakulását, azt tapasztalják, hogy egy szakmunkás lehet akármilyen szorgalmas, a jövedelmi lehetőségei nem nagyon fognak változni. A Tárki 2013-as adatai szerint, míg a legszegényebbek részesedése a társadalom összjövedelméből 3,1-ről 2,5 százalékra csökkent 2009 és 2012 között, a felső jövedelmi tizedbe tartozók részesedése kis mértékben nőtt. (A legfelső és a legalsó decilisek közötti szorzó 7,2-ről 9,0-ra emelkedett.) Ma másfélszer annyian élnek a 2005-ben meghatározott, a legalsó jövedelmi tized felső határánál kevesebb pénzből, mint 8 évvel ezelőtt. Növekvő egyenlőtlenségek Félreértés lenne azonban szimplán a Fidesz-kormány tehetőseket támogató intézkedéseivel magyarázni a társadalmi polarizálódást. A rendszerváltás idején erősödött meg az a tendencia, hogy eltűntek az egyenlőtlenségek alsó és felső korlátjai, amelyek a kádárizmusban még szilárdan álltak. 1990 után könnyebben lehetett lecsúszni, ahogy egy ideig egyszerűbbé vált a kiemelkedés is, ami azt is eredményezte, hogy a középen lévő tömeg csökkent. Bartha Attila szerint ugyanakkor a mobilitási csatornák a rendszerváltás után fokozatosan beszűkültek. Az oktatás, ami a késő Kádár-korban még segítette a feljebb lépést, mára gyakorlatilag sokkal erősebben konzerválja a társadalmi hátrányokat, ahelyett, hogy oldaná. Hazavágta a középosztályt a gazdasági válság is - ez a világszerte érzékelhető tendencia különböző mértékben éreztette hatását, Görögországban például tömeges elszegényedést hozott az elhúzódó válság, míg Lengyelországnak e nehéz időszakban is sikerült erősítenie a középosztályát. Ennek ellenére a középosztály stabilitása nem elsősorban a gazdaság teljesítményétől és méretétől, hanem a társadalom szerkezetétől, a belső egyenlőtlenségektől függ - figyelmeztet az MTA kutatója. A magyar társadalom igen sebezhető, a szociális juttatások szerepe jelentős a családok jövedelmében. A megkérdezett, részben név nélkül nyilatkozó szakértők egyetértettek abban, hogy a státuszukat legjobban az utóbbi évtizedekben a politikusok egyik fő célcsoportját jelentő nyugdíjasok őrzik, köszönhetően az inflációkövető nyugdíjemelésnek és a 13. havi nyugdíj bevezetésének. A közalkalmazottak rétegéből viszont sokakat fenyeget a lecsúszás. E nagyszámú csoportnál a felsőfokú végzettség és a stabil munkahely sem biztosíték egzisztenciájuk fennmaradására. Kulcskérdés, hogy mennyire képesek alkalmazkodni a változásokhoz, mernek-e váltani, esetleg külföldön szerencsét próbálni. Videóra kattints Link

0 komment , kategória: Napi hírek

Címkék: lengyelországban, legmeghatározóbb, összjövedelméből, egyenlőtlenségek, lengyelországnak, közalkalmazottak, nyugdíjemelésnek, tapasztalatokkal, középosztálybeli, tulajdonságokkal, meghatározásánál, teljesítményétől, középosztályban, kirekesztettség, intézkedéseivel, legszegényebbek, egzisztenciájuk, statisztikákban, kikristályosodó, középosztályhoz, nyilvánosságban, nagyvállalkozók, kisvállalkozás, görögországban, meghatározható, rendszerváltás, sérülékenysége, osztálytudatot, személyautóval, középosztályba, inflációkövető, elszegényedést, stabilizálódik, osztályfogalom, polarizálódást, középosztályra, középosztály köszöni, középosztály sokat, rezsiköltségek radikális, tömegek elégedettségét, középosztály fogalmát, adatok mégsem, réteg szélesebbé, magyar középosztályt, megélhetési versenybe, szatirikus rövidfilm, döglődő kisvállalkozás, munkanélküli pályakezdő, kirúgott egyetemi, groteszk versenyből, takarékoskodásban évtizedes, túlélésért küzd, Szirmai Márton Minimál, Szirmai Márton, Bartha Attila, Társadalomtudományi Központjának, Stiller Ákos, Kolosi Tamás, Keller Tamás,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]